diamondsims.tk / a simek álomgyára. - Cikkek katalógusa

Navigáció
 Hello kedves idegen! Most egy olyan világba csöppentél, ami a simek körül forog, ugyanis az oldal a híres EA triológiával, a The Sims második, és harmadik részével foglalkozik. Nézz körül az oldalon, és érezd jól magad!

Frissek
A honlap friss hírei. Itt értesülhetsz az új letöltésekről, sztorikról, esetleg fontos információkról. Az oldal főoldala.
Letöltések
Egyedi tartalmak a Sims 2. és 3. verziójához. A letöltések gyűjtöttek, letölteni csak saját felelősségre!
Sztorik
Saját készítésű, és beküldött sorozatok. Ha szeretnéd hogy a te történeted is felkerüljön az oldalra, olvasd el a feltételeket és kövesd az utasításokat!
Tippek és Trükkök
Hasznos segítségek, amik segítségedre lehetnek a játékban.






MiniChat
Az oldal Kis Chat-e. Itt kérhetsz cserét, frisseket, és segítséget. Ha esetleg versenyt indítasz, vagy új kinézet  került fel honlapodra, azt ide írd meg! ;)
Chat szabályzat:
~Ne káromkodj!
~Ne hirdess!
~Kulturáltan közöld mondanivalód!






Elite cserék
Az oldal gyémántjai. Jelentkezni MiniChat-ben lehet, de mielőtt megtennéd, olvasd el a feltételeket! A hely korlátozott, de bővülhet! Minden felkerülő saját ikont kap!
        
               
                
                
                

   
                       Hely: 20/2 hely foglalt

                     [Feltételek / Lekerültem]







Belépés
Ha még nem regisztráltál, tedd meg, hiszen sok előnye van a tagságnak, többek között a letöltések láthatósága! ;) 
Belépés:
/index/10




Információk
Az oldal információi röviden.
Oldalnév: Diamond Sims
Host: Ucoz
Téma: Sims
Státusz: bezárt

Összlátogatottság:
                         
Jelenleg az oldalon tartózkodó felhasználók:

A mai napon itt járt felhasználók:






Copyright DiamondSims © 2018
2. Rész: Merész húzás

2. Rész: Merész húzás

 
 
Max bácsi nem kérdezősködött, azonnal megértette, hogy nem csak úgy szórakozásból jöttem el otthonról. Amint lehetett, mindent beszerzett nekem, ruhát, ágyneműt, berendezési tárgyakat a ház egyetlen szobájába, ami eddig az ő laktere volt. Tudtam, hogy a szívesség, amit cserébe kér, nem csak egy egyszerű dolog lesz, különben nem halmozott volna el mindenféle drága holmival.
Én is éreztem a változás súlyát, és ő is. Nem volt kedvem tovább folytatni az egyszerű életet, amit addig éltem. A láthatatlan lány nem volt többé.
- Gyere, Sam, mondanom kell neked egy nagyon fontos dolgot – kezdett bele komoly hangnemben a bácsikám, majd elmosolyodott – Remélem, meg fogod érteni.
Majd leültetett egy dobozra a szobában, és ölbe tett kézzel gondolkodóba esett.
- Nem is tudom, hol kezdjem… - akadozott, miközben egyik lábáról a másikra helyezgette a súlyát – Gondolom, te is hallottad a történetet, miszerint én vagyok a család feketebáránya… Talán, jogos az elnevezés, ugyanis nem minden ügyem teljesen tiszta. Az utóbbi időben nem túl legális üzleteket vittem, ami hát kitudódott. Ezért hogy ne tegyenek hűvösre, el kell innen mennem jó messzire. De nem akarom, hogy minden fontos tárgyam és ez a ház elvesszen. Sok helyet szeretek a világban, de talán Florida a legszebb…
- És ehhez minek kellek én? – kérdeztem vissza. Éreztem, hogy azt akarja mondani, lelép.
- Pontosan ez az. Mivel a szüleid nyilvánvalóan keresnek már, és tudom, hogy nem akarsz visszamenni… Ezért el kell intéznünk pár dolgot. Én megígérem, hogy nem köplek be a szüleidnek, te meg hogy engem nem a zsaruknak. Kaphatsz egy új személyazonosságot, az alvilágban minden megoldható. Van is egy kellemes ismerősöm, aki azonnal el tudja ezt intézni neked. De cserébe ráíratom a nevedre a házat, és minden itt lévő vagyonomat. Te fogsz vigyázni rá egészen addig, amíg vissza nem térek.
Visszafojtott lélegzettel figyeltem, amit mondott, és nyilvánvalóvá vált előttem, hogy Max bűneinek listája kilométer hosszú. Jó ember, csak rossz eszközökkel akarja megszerezni a vagyonát. Nehéznek ígérkezett a döntés, hogy belemenjek e a sötét titkaiba, és hazudjak a kedvéért, de aztán arra gondoltam, hogy kapok tőle pénzt, és házat is. Mivel nem akartam hazamenni, beleegyeztem a tervébe.
Még azon a héten be is váltotta az ígéretét, és egyik reggelen már egyedül ébredtem a tágas lakásban. Tulajdonképpen így lett Irina Mitchel a nevem. Akkor ott, amikor egyedül maradtam, tényleg úgy éreztem, nem jól cselekedtem, és nem fogok tudni megállni a saját lábamon. De nem akartam visszamenni a nyomorúságos életembe.
Így az lehettem, aki akartam, úgy öltözködhettem, ahogy akartam, és még Max rám osztott vagyonát is kedvemre költhettem. Annak rendje és módja szerint nem kis pénzt hagyott itt, ami legalább 2 évre elegendő lett volna. De munkát kellett keresnem, nem élhettem léha életet csak mert óriási összeg volt a kezemben. El is határoztam, hogy onnantól mindent máshogy fogok csinálni, ahogy eddig.
- Tulajdonképpen, így kerültem ide… Lehet, hogy nem a legtisztességesebben, de megváltoztam. Munkát is kerestem szinte még aznap, és jártam körbe a munkaadó központokat. De sehol se tudtak sok ideig alkalmazni, csak pár hónapig, így mindig össze-vissza jártam-keltem. Hát, ennyi lenne, lényegében – értem a végére mondandómnak, és megint sírhatnékom támadt, de visszatartottam. Fájt a szívem a sok hazugság miatt… De Ő csak hallgatott néma csendben, míg én emésztgettem önmagam…
2 hónappal korábban…
Megint egy újabb állásinterjú… - gondoltam unott hanggal, az előző állásomból alig egy hete rúgtak ki túlalkalmazás miatt… Mindig engem dobtak ki, mert én voltam a legkevésbé tanult, és művelt ember. De talán végre olyan munkát találtam, amire ha felvesznek, legalább 6 hónapig ki se rakják a szűröm. Megpróbáltam egy minél visszafogottabb ruhát felvenni az interjúra, amiben nem tűnök léhának.
A szokásos kedvenc gyöngysorommal teljesítettem ki az öltözékem – ezt még a házban találtam, miután Max lelépett.
Reménykedve nézegettem magam aznapi megjelenésemmel, és gyomorgörccsel a hasamban vártam az indulásig. Nem volt egy barátnőm se, akinek a vállára lehajthattam volna a fejem, aki megvigasztalt volna – a sok munkahelyen lehet, hogy akadt egy-egy jófej csaj, de azok se hosszútávra barátkoztak… De ez engem nem zavart, mert jól el voltam magamban.
Felkészülten léptem ki a szobám ajtaján, majd elnéztem a nappali irányába – rendet kéne rakni – szaladt át az agyamon egy pillanatra, majd eszembe jutott, hogy úgy se várok vendégeket, nem lenne értelme ezzel cécózni. Léptem is tovább, és próbáltam arra terelni a gondolataimat, hogy biztos nem lesz semmi probléma, és meg fogok felelni a munkáltatónál.
Bátortalanul léptem be a kis irodába, ahol a nő már várt engem, akivel még telefonon beszéltem.
- Jó napot, Irina Mitchel vagyok, és én telefonáltam önnek.
- Remek. Én Dawn Taylor vagyok, foglaljon csak helyet. Már vártam magára – köszöntött kedvesen, és hirtelen, mintha a pillangók a gyomromból elszálltak volna.
Majd le is ültem izgatottan a puha kanapéra, és egyből körbekémleltem a kis szobában. Egészen ízléses kis helység volt, kellemes színekkel és illattal. A reményeim egyből feljavultak.
- Tehát, azt említette, hogy alkalmas lenne a munkára. És mivel most nagyon szükségünk van egy alkalmazottra, ezért akár most azonnal felvenném. Azzal a feltétellel, hogy holnap már kezdenie is kell a bárban – magyarázta határozottan, és a szemeim hirtelen felcsillantak.
- Nem látom semmi akadályát, hogy ne tudjam elkezdeni. Mi is lesz tulajdonképpen a feladatom? – kérdeztem örömmel.
- Nem bonyolult. Mint azt már ön is tudja, a bárban lesz feladata. Felszolgálóra van szükségünk, ezért ez lesz a munkája. Jöjjön be holnap délután 3-ra, 4-kor fogunk nyitni. Majd a munkatársak mindenben segítenek eligazodni. Most pedig jöjjön ide, mert alá kell írni egy pár dokumentumot.
Nem hangzott rosszul a feladat, bár eddig még csak irodai munkát kaptam, nem gondoltam, hogy pincérkednem kell.
Másnap idejében meg is érkeztem a megbeszélt időpontra, nem szerettem volna már az első napon rossz pontot szerezni egy késéssel. Kiderült az is, hogy nem kell egyenruhát hordanom, sőt, az a lényeg, hogy minél csinosabban öltözzek fel a vendégek kedvéért.
- Irina, szeretném bemutatni Jessicát, aki már több éve oszlopos dolgozója ennek a bárnak. Majd ő megmutat neked mindent, amit csak szeretnél látni. Mivel 4-kor nyitunk, ezért bőven lesz rá időtök.
- Remélem, nem lesz zavaró tényező a Lightenhunters próbálása… Az esti koncertjükre készülnek, ők a bár nagy „fogása”. De majd Jess erről is ejt majd néhány szót. De én most megyek is, hiszen van még jópár feladat, ami elrendezésre vár. Jó munkát, lányok – köszönt el Dawn, majd besuhant az irodájába.
Ez idő alatt elég sok időm volt feltérképezni a bárt, ami a hallottak alapján elég jó hírű Miamiban. Így hát nem is rossz munkát sikerült elcsípnem.
- Hát, akkor üdvözöllek a csaptban, Irina. A mai napon sok munkánk lesz, köszönhetően az Lightenhuntersnek… Nem is gondolnád, mennyi rajongójuk van. De ne aggódj, amíg engem látsz. Majd én kioktatlak, meglásd, úgy meg fogod szeretni ezt a helyet, hogy el se tudsz majd szakadni tőle… És nem csak a hosszú munkaidők miatt… - magyarázta hosszan, és nem kevés iróniát alkalmazva. Mintha nem is szívesen hallgatná az együttest.
- Rendben. És mivel fogjuk kezdeni? – próbáltam jó képet vágni hozzá.
- Nyugodtan terpeszkedj el te is, nem kell vigyázni a kanapékra… Úgy is csak műbőr! Élvezd az együttes játékát! – tehénkedett el a kanapékon azonnal Jessica. Egészen tetszett a hozzáállása, úgy éreztem, elég jól ki fogunk jönni. De mégse szerettem volna rögtön az első napon henyélni.
- És mikor mutatod meg a teendőket?
- Élesben is bőven elég lesz – majd hátradőlt, és a zene ritmusára elkezdte lóbálni a lábfejét.
- Jaj, igen, majd elfelejtettem! – emelkedett fel ismét a kanapén – gondolom érdekel, kik is az együttes tagjai. Ne aggódj, el is sorolom. Csak két dolgot kell tudnod róluk: 1: Magas az egójuk, és a tied sose legyen magasabb annál. 2: Ha randira hív bármelyik is, mondj nemet! Majd azt is elmondom, miért.
Majd a kanapé háttámlájára támaszkodott, és szemével követni kezdte a tagok mozdulatait.
- Az a fekete hajú faszi, aki abban a furcsa fényárban úszik, na az Ashton. De csak Ashnek nevezik. Azért kezdem vele, mert ő a bandavezér, és az énekes, meg persze a szóló gitáros. Millió és egy csaja volt már, de egyikkel se bírta tovább 3 napig. Neki van a legnagyobb egója mind közül. Messze-messze az egekben jár. Ne szólj egy rossz szót se hozzá, mert még megjárod. Ha valakit megutál… Azt nagyon megutálja! De egyébként meg nagyon jól énekel – magyarázta Jess, miközben megtámasztotta kezével a fejét.
- A fekete csaj pedig Ariana, a basszus hangok mestere… Senki se nézi le nála jobban a szőke cicababákat. Csak próbálj meg beszélni vele, és egyből vérszemet kap. Egyszer én is megpróbáltam. Utána rémálmok gyötörtek egy hétig. Persze, csak képletesen.
- Bruce, a dobos. Még talán a legjobb fej mind közül. Csak nehogy elbízza magát! De egyébként tényleg rendes, és persze erős is. Gyakran besegít cipelni a nehéz tálcákat, ha túl sok a munka – magyarázta Jess behunyt szemmel, miközben még mindig a zene ritmusára ringatózott a kanapén.
- Végül pedig a háttérben Jason bújik meg, a másik gitáros. Sajnos az ő arcát a fényviszonyok miatt nem látod, de majd összeismertetlek mindegyikőjükkel amint végeztek a próbával. Na, mi a véleményed? – kérdezte végül meg, miközben az asztalon kezdett el dobolni a körmeivel.
- Nagyon jól zenélnek. De ha tényleg olyanok, mint ahogy leírtad őket, akkor fel kell tennem az életem egy összeismerkedésre – válaszoltam önbizalommal telve, meg akartam tudni, mit szólnak hozzám.
Ez a dolog hamarabb meg is történt, mint sejtettem. 5 percen belül végeztek a próbával, és lejöttek megnézni ki is az az új felszolgáló, akir oly rég vártak – nem egészen pozitívan értve.
- Császtok, skacok – köszönt régi ismerősként Jessica, miközben egy nem túl lelkeset intett a kezével.
- Hello, Jess, látom, megérkezett az újonc. Bemutatnál neki minket? – szólt unott hangon Ash, majd ölbetette a kezét.
- Ja, ja, persze… Srácok, ő itt Irina Mitchel, Irina, ők Ariana, Jason, Ashton és Bruce – mutogatott körbe a csaj feltápászkodva a kanapén.
Majd felálltam, és odasomfordáltam szépen lassan hozzájuk, mintha azt kiáltottam volna: Friss hús! A tekintetük mintha perzselt volna, úgy bámultak, mint valami bábut a kirakatban, és látszódott, ahogy a szemük összerándul, és éreztem is szúrós tekintetük perzselését magamon… Majd Ash szólalt meg először:
- Beszélhetek veled négyszemközt?
 
Folytajuk…
 
 

Megtekintések száma: 408 | Hozzáadta:: Brielle
Összes hozzászólás: 10
10  
Folytasd nagyon jó

9  
Nagyon jó :D

8  
Nagyon jó lett, tessék ám folytatni! :DD

7  
FOLYTASD!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D

5  
Wooow!! *o* Mint mondtam az első résznél, nagyon jó elsőre is, de hogy most :OO Irina nagyon szép, még mindig... Kíváncsi vagyok, hogy miért ilyen szomorú... Nagyon várom a folytatást... Egyébként eleve imádom az olyan sztorikat, amikben bandák szerepelnek *--* a rock chic sisters is jó volt régen *---* a bandából nekem Jason a legszimpibb, nekem van egy olyan érzésem, hogy köztük majd lesz valami, mert róla Jess se mondott sokat.... *---* már most gyanúsak :"D na és vajon mit fognak beszélni Ash és Irina... *---* hát ha már ennyire jó, nem tudom mi lesz később :33 nagyon ügyes vagy Bia, mint mindig, most is eszméletlenül fantasztikus sztorit alkottál! folytatást most azonnal!!! *---* ♥ ♥

6  
Köszi, Mirab ^_^
Amúgy azért nem mutattam be Jasont, mert az ő képén változott el a haja, és így nem tudtam berakni XD

4  
Folytatása következik, ugye? Ez lesz nem sokára kiírva: Folyt. köv. UGYE? :D

3  
WOW!*-* Nagyon jó rész lett!!!
Azonnali folytatást!

2  
Nagyon jó, folytasd!

1  
Egyik kedvenc sztorim! *w* izgatottan várom a folytatást P_ _ _ _ _ alias Briff xd <3